Zengő Travel Culture Club

2010. March 12. 17:14 | +7 comments
szerző: Juni György

Elénk jött tehát a ZTCC és letépte maszkját. Itt van! Meghajlás, és irány a versenypálya és irány az élet! A nagybetűs ÉLET. Tessék? Hogy hol van? Ja, értem. Hát, a cím, ott fent! Zengő Travel Cultur Club. Na, úgy már értem! Persze.

Szóval, a ZTCC megszületett egy igazán boldog délelőttön, a harmatos brazil verőfényében, amikor autóztunk a Hótehénkével, csak mi ketten, Zolival, irány a pálya. Ha már Matula bácsit felhoztam korábban, akkor ott folytatom. Ilyen gondtalan boldogság lehetett reggel a halászlékocsonyát pirított kenyéren reggelizni, a felkelő nap melegében.

Ülünk, zötyögünk, Zoli lendületesen rúgja a Combit, az egynégyes szemén majd kikönyököl a halál, az olykor túlzó dinamikai elvárások okán, és ekkor olyat mond Zengő „kicsigumisvagyok” Zoltán, a társam, barátom, hogy a halál egy pillanatra az én szememen is kikandikál. Hogy, aszongya’ a Principal – Zoli hivatalos rangja - egy piros lámpánál, pumpáló üvegelés mellett:

- Dzsunáj, - ez lennék én - nem kellene csinálni minden helyszínről egy tesztet a csapat részvételével? Milyen az utazás, oda-visszaút, a versenypálya, a vécé, a közlekedés, a bérautó, a pasik, a csajok, a kaja. Kéne egy lista, egy tesztlap, töltsük ki, és osztályozzunk!

De, b****g! Uuuu! Bocsánat, sorry, atom batyu ilyet írni, Anyu ne haragudj, tudom, nem szabad ilyet, de esküszöm, ennyit tudtam hozzátenni és még csoda, hogy Zoli nem látta, - ugyanis váltott a lámpa és elnézett – hogy nekem konkrétan leszakadt a pofám, de érdekes módon felfelé.

De miért nem én találok ki ilyet? Egy pillanatra vákumba kerültem és rájöttem, kész, vége, olyan mondat, olyan ötlet volt Zolitól, hogy nincs mit hozzátenni. Egyszerűen ötös. Beraktam hat új Góliátot az agyamba, és jöttem is elő a csináljunk egy ZTCC brandet az oldalra, de maga a gondolat, az valóban eredeti és nagyon jól meg lehet csinálni, azt gondolom, imádni fogják önök is.

12 helyszínről, sorba rendezve, remek olvasmány lesz a WTCC mentes hetekre. Ez egy külön bajnokság a vendéglátó országoknak, pályáknak. Mindig ezen a fülön keressék és alább fognak sorakozni a helyszínek, eleve rangsorolva. Látható lesz minden csapattag véleménye az összesített táblázatban. Év végére kiderül, melyik helyszín nyeri a ZTCC-t.

Ami az utazásainkat illeti, nos, hogy mondjam, hát, furák mi tagadás. Eddig vagy harmincat utaztunk, vagy inkább vágtunk át Európán és tengerentúlra, sok városban jártunk, nagyon kozmopolita életmód ez távolról, és ez nagyon rajnak tűnhet.

Igen, az érdeklődőknek mindig elmondom pl. Valenciáról, hogy nagyon szép hely, az egyes kanyar, ha jól emlékszem, négyes, de lehet, hogy csak hármas, a kettes kanyar kettes, messze van a WC, hol a sajtóközpont, stb. Talán a P2-es parkolót megtalálom, ha puskával kergetnek. Brno szép egyébként igazán! Az óváros biztos egy csoda, de itt már hármas fokozat az első kanyar és a rázókövek nem magasak! Betondzsungelban élünk, no turistáskodás, meg szédelgés a cityben. Semennyi. Zoli szokta tudni hol a Spar vagy a Mercado, a TESCO Express a környéken. Ennyi. Ez lenne a nagy világlátás. Hm. Nem gondolnám.

A csapat amúgy egy kisbusszal utazik, amit Zoli vezet, magam az utolsó pillanatban repülővel érkezem, és sokszor, nettó előbb ott vannak, Európában mindenképpen! Ok, Portugáliába nem, de a többi helyszínen simán. A reptéren törlik, csúszik, sztrájkol, kigyózó sor, csomagot keres. Ha át kell szállnod, véged van, ha netán kétszer, az akár 15 óra is lehet, négyórás várakozásokkal 1400 km-re vetítve. Nem tudom eltitkolni, hogy a reptereken látható egyértelműen, hogy az emberiség a vesztébe rohan. Az autóút nem leányálom, de a csapat, a brazíliai négynapos kiutazás után, úgy döntött, továbbra is ragaszkodik az autóhoz Európában. Megértem.

Kalandjainkat rögzítjük tehát és a ZTCC-ben kendőzetlenül töröljük a térképről az alkalmatlan pályákat, légitársaságokat és mindent, ami nem egyeztethető össze a civilizációs minimummal.

Önök melyik pályának drukkolnak?

ZTCC